Mire figyeljünk végrendelet megtámadásakor? – érvénytelenségi okok
A végrendelkezés egy fontos jogi lépés, amely biztosítja, hogy halálunk után vagyonunk és egyéb rendelkezéseink a kívánt módon kerüljenek végrehajtásra. Bár a végrendelet elkészítése elsőre egyszerűnek tűnhet, számos olyan részlet van, amelyre figyelni kell, hogy az érvényes és végrehajtható legyen.
A nem megfelelően megfogalmazott vagy formailag helytelen végrendelet érvénytelen lehet, ami hosszadalmas és kellemetlen jogvitákhoz vezethet az örökösök között, ezért különösen fontos, hogy megfelelő figyelmet fordítsunk a végrendelet írására, illetve öröklésben érdekeltként szükség esetén szakértő segítséget vegyünk igénybe.
1. végrendelkezési képesség hiánya
A végrendelet érvényességének egyik fő szabálya, hogy a végrendelkező teljes cselekvőképességgel rendelkező nagykorú személy legyen. Ha felmerül a gyanú, hogy a végrendelkező cselekvőképességében korlátozott volt (például szellemi hanyatlás miatt), a végrendelet megtámadható és akár érvénytelen is lehet.
Ezen fő szabály alól azonban a törvény kivételeket is rögzít. Ilyen kivétel példának okáért a gondnokság alatt álló személy végrendelete, amely érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már megszűnt, illetve a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében vagyonjogi jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú végrendelete, amennyiben közvégrendeletet tett.
2. A végrendeleti akarat hibája, hiánya
Érvénytelen végrendeleti rendelkezés abban az esetben is, ha az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni. Ugyanez a helyzet abban az esetben is, ha az örökhagyót a végrendeleti rendelkezés megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította, illetve az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre, feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.
Fontos kiemelni azonban, hogy az érvénytelen rendelkezés érvényessé válik, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban jóváhagyja.
3. Végrendeleti rendelkezések érvénytelensége
A jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyvünk egyértelműen rögzíti, hogy a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó végrendeleti feltétel érvénytelen. Ezen érvénytelenség a végrendeleti rendelkezés érvényességét fő szabály szerint nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.
Hangsúlyozandó továbbá, hogy a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a jogellenes bontó feltételt figyelmen kívül kell hagyni.
4. A végrendeleti akarat nyilvánításának hibája
A végrendelet kapcsán nyilatkozati hibáról és ezzel összefüggésben érvénytelenségről akkor beszélhetünk, ha a végrendelkező nyilatkozatát nem a törvényben meghatározott alakban (lásd: Mire figyeljünk végrendelet írásakor? – Gyakori hibák című korábbi cikkemet) vagy nem személyesen tette meg, illetve ha több személy – törvényben meghatározott kivételtől eltekintve – ugyanazon okiratba foglalta végrendeletét.
5. Egyes tartalmi hibák
Végrendelkezéskor érdemes figyelmet szentelni az összeférhetetlenségi szabályokra, ugyanis példának okáért tanú vagy más közreműködő, illetve ezen személyek hozzátartozója javára rendelt juttatás fő szabály szerint szintén érvénytelen. Holográf végrendelet esetén (amelyet a végrendelkező saját kezűleg írt és aláírt) azonban ezen tartalmi hiba nem eredményezi a végrendelet érvénytelenségét.
A tartalmi hibák ismertetésénél fontos kitérni az utóörökös nevezésének érvénytelenségére is. Tudniillik érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint az örökségben vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az addigi örököst más személy váltja fel.
Polgári Törvénykönyvünk azonban ezen kitétel esetére is rögzít kivételeket, példának okáért az elsősorban nevezett örökös halála esetére történt örökösnevezés helyettes örökös nevezéseként érvényesül, ha annak feltételei fennállnak.
Mi a teendő érvénytelenségi ok esetén?
Amennyiben érvénytelenségi okot észlelünk jó, ha tudjuk, hogy azt a közjegyző hivatalból nem, csak erre való hivatkozásunk esetén veszi figyelembe, így rendkívül fontos az érvénytelenségi ok mielőbbi jelzése. A megtámadó nyilatkozatban pedig meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát.
Megtámadásra az a személy jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.
Szükséges kiemelni, hogy a megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított öt év alatt évül el, így ezen jogvesztő elévülési időt szükséges betartani. Mindazonáltal a megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond. Lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el.
Miért érdemes ügyvédet megbízni a végrendelet elkészítésére vagy a hagyatéki eljárásban való képviseletre?
Bár a végrendelet saját kezű elkészítése is lehetséges, egy ügyvéd bevonása számos előnnyel járhat. A jogi szakértelem biztosítja, hogy a végrendelet megfeleljen a jogszabályoknak és formai követelményeknek, ezzel jelentősen csökkentve az érvénytelenség kockázatát. Amennyiben pedig öröklésben érdekeltként veszünk részt egy hagyatéki eljárásban, úgy a megbízott ügyvédünk könnyűszerrel segíthet az érvénytelenségi okok észlelésében, bejelentésében, ezzel a végrendelet eredményes megtámadásában.
Jelen tájékoztatás nem teljes körű, az a teljesség igénye nélkül készült. Jelen tájékoztatás továbbá nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben kérése, kérdése merülne fel, úgy kérem, forduljon hozzám bizalommal a feltüntetett elérhetőségek bármelyikén.
A cikk írója
Dr. Sárfi Boglárka Krisztina. Ügyvéd – családjogi szakjogász. Tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Állam – és Jogtudományi Karán végezte, illetve szerzett okleveles jogász végzettséget.
2020-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen családjogi szakjogász képesítést szerzett.
dr. Sárfi Boglárka Krisztina