dr. Sárfi Boglárka Kriszina

Kezdőlap / Cikkek

Kérdése van?

(+3630) 082 082 5

Mi is az a letartóztatás?

A letartóztatás a terhelt személyi szabadságát legsúlyosabban korlátozó kényszerintézkedés, melyet kivétel nélkül mindig a bíróság rendeli el.

Mi a letartóztatás célja?

A letartóztatás célja a terhelt jelenlétének biztosítása, a bizonyítás megnehezítésének vagy meghiúsításának megakadályozása, illetve a bűnismétlés megakadályozása érdekében rendelhető el, abban az esetben, ha a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél távoltartással, illetve bűnügyi felügyelettel nem biztosítható.

Mekkora a letartóztatás maximális időtartama?

Amennyiben a bíróság még a vádemelést megelőzően rendelkezik a letartóztatás elrendeléséről, úgy az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tarthat. A bíróság a letartóztatást annak elrendelésétől számított egy év elteltéig alkalmanként maximum három hónappal, ezt követően pedig alkalmanként legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja.

A letartóztatás azonban legfeljebb...

  • egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb
  • két évig tart, ha öt évnél nem súlyosabb
  • három évig tart, ha tíz évnél nem súlyosabb
  • négy évig tart, ha tíz évnél súlyosabb
  • öt évig tart, ha a terhelttel szemben életfogytig tartó
    szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás.

A letartóztatás felső határaként megjelölt öt éves időtartam egyéb, a törvényben megjelölt feltételek fennállása esetén további egy évvel meghosszabbodik, példának okáért ha a vádemelésre bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény miatt kerül sor.

Jó ha tudjuk azonban, hogy az elsőfokú vagy a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetése után, tehát a vádemelést követően elrendelt vagy fenntartott letartóztatás legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tarthat.

Hol hajtják végre a letartóztatást?

A letartóztatást főszabály szerint büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. Amennyiben azonban az ügyészség az eljárási cselekmények elvégzése miatt indokoltnak tartja, azt a rendőrségi fogdában is végre lehet hajtani.

Letartóztatásból „házi őrizet”? Hogyan?

Mint már említettem a letartóztatás az egyik legsúlyosabb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, melyet csak és kizárólag elkerülhetetlenül szükséges esetekben és mértékig szabad elrendelni.

A terheltnek meg kell ragadnia minden lehetőséget, hogy bizonyítsa és igazolja, nem áll szándékában a bizonyítás megnehezítése, meghiúsítása, feltett szándéka jogkövető életmódot folytatni, ekként bűnismétlés veszélye nem áll fent, illetve jelenléte az eljárás teljes szakasza alatt biztosított.

Tapasztalatom szerint az esetek jelentős százalékában az ügyészség által indítványozott letartóztatás helyett ingatlanhoz kötött bűnügyi felügyelet (házi őrizet) elrendelését lehet elérni akkor, ha találunk olyan személyt, aki a védencem befogadásáról és eltartásáról nyilatkozik.

A befogadó nyilatkozat

A büntetőeljárás alá vont terhelt ezen nyilatkozat birtokában igazolhatja, hogy a letartóztatás, mint kényszerintézkedés megszüntetése, illetve enyhébb kényszerintézkedés alkalmazása esetén lakhatása megoldott. Ezen dokumentumban ajánlatos, ha a nyilatkozattevő – lehetőleg tanúk előtt – egyértelműen kijelenti, hogy a terheltet bűnügyi felügyeletének elrendelése esetén a rendelkezésére álló ingatlanába befogadja. Szükséges továbbá, hogy tulajdonosi jogállását tulajdoni lappal vagy egyéb módon igazolja. Amennyiben a nyilatkozó bérleményben lakik, úgy elengedhetetlen, hogy a bérbeadó tulajdonos hozzájárulását egyaránt beszerezze és csatolja.

Az eltartási nyilatkozat

Annak igazolására szolgál, hogy amennyiben enyhébb kényszerintézkedést rendel el a bíróság a terhelttel szemben, úgy van olyan személy, aki a terhelt eltartását, megélhetését biztosítja.

Ezen dokumentumban tanácsos, ha a nyilatkozattevő – lehetőleg tanúk előtt – egyértelműen kijelenti, hogy a terhelt bűnügyi felügyeletének elrendelése esetén tartásáról maradéktalanul gondoskodik, valamint az ehhez szükséges anyagi erőforrások rendelkezésre állásának igazolására csatolja jövedelemigazolását.

Természetesen ezen dokumentumok birtokában sem garantált, hogy a bíróság a letartóztatást megszünteti és bűnügyi felügyeletet rendel el, hiszen a bíróság számtalan egyéb, az ügy érdemére ható körülményt mérlegel, azonban ezen iratok birtokában a házi őrizet elrendelésének esélye jelentősen növekszik, így én a dokumentumok beszerzését magam részéről szorgalmazom.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, az a teljesség igénye nélkül készült. Jelen tájékoztatás továbbá nem minősül jogi tanácsadásnak, amennyiben kérése, kérdése merülne fel, úgy kérem, forduljon hozzám bizalommal a feltüntetett elérhetőségek bármelyikén.

A cikk írója

Dr. Sárfi Boglárka Krisztina. Ügyvéd – családjogi szakjogász. Tanulmányait a Károli Gáspár Református Egyetem Állam – és Jogtudományi Karán végezte, illetve szerzett okleveles jogász végzettséget.

2020-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen családjogi szakjogász képesítést szerzett.

dr. Sárfi Boglárka Krisztina

Kapcsolatfelvétel

Kérem töltse ki az űrlapot és egyeztetem Önnel az első konzultációnk időpontját és menetét!

Telefon

+36 30 082 082 5

Email

ugyved@drsarfi.hu

Munkaidő

H-P 9:00-17:30

1137 Budapest

Katona József u. 41. 1/8.